Na, megérkeztem.
A repülőút eseménytelenül telt, inkább unalmas volt, mint nem. Nem volt alkalmam fotózni, de elég zárt felhőalap volt, igy sok látványosság nem akadt Európa felett. Leszállásnál volt némi szél (Nahát, nagy szél Londonban??? :O) ) Szerintem érdekes volt a leszállás, de gond nem volt vele, viszont elcsiptem a stewardesek beszélgetését ("Ilyen durva szélben még nem szálltam le"), úgyhogy ez itt sem mindennapos lehetett.
Köszi HA-LPJ!
A transzfer buszon derült ki, hogy nem kaptam meg, igy nem is nyomtattam ki az e-tickettet. A sofőr, egy indiai, klasszikus turbános fiatal srác, érdeklődött a jegyem után. Igy az első mondat, amit meg kellett angolul fogalmaznom, az valahogy igy hangozhatott, hogyaszongya: "nem, nincs jegyem, de ott a foglalásom, csak ez a kurva szél elviszi a papirt a kezemből, ott vagyok a listán, keresd az SZ betűnél, mért nem találod, nem, nem tudom még pontosan hol akarok leszállni, fel kell hivjam a barátomat, várj már kicsit, nem hallok semmit ebben a szélben...." és igy tovább. Szerencsére a turbános hamarabb megunta, és betessékelt a buszba, és elhozott, hála neki ezúton is. Bár nem tudom, hol tanult vezetni Bangladesben, de ugy tépte a buszt, mintha az élete múlna rajta.
Szóval itt vagyok, jó az idő, még a nap is süt. Néha. Ma lakáskeresés, bankszámlanyitás, egészségbiztositási szerződés, bérlet, telefonkártya-feltöltés, etc a terv. Haladunk. Később lesznek már fotók is!
Cheers!
...
Update. Eseménydús nap után jelenthetem, hogy remekül haladnak ügyeim. Egyelőre ennyi, fotók még később. Kéne már holnap enni valami rendeset... :)
... avagy meglátjuk, mire lesz elég, ha megpróbálok egy orángutánt elkísérni Báden-Bádenből Voga-Vogán keresztül Adisz-abebába vagy visszafelé.
2013. április 18., csütörtök
2013. április 16., kedd
Kedves Naplóm!
Létrejöttél, mert így akartam.
Üdvözlök mindenkit picike blog-kisérletemben. A célja, hogy az amúgy sokfelé-sokszor elmondandó sztorik helyett egy helyen legyen leírva néhány kiragadott esemény az életemből.
Történt ugyanis, hogy majd' 36 évesen elegem lett az otthon biztosított megéldegélhetetlenségekből, így gondoltam egy merészet, és legkisebb királyfiként nekivágtam a világnak. Londonra céloztam elsőként, meglátjuk mi lesz belőle hosszabb távon.
Most még parázok -szinte- mindentől, de bátorság nélkül nincs győzelem.
Jelenleg még a 0. nap van, vagyis holnap indulunk Marchy-val a reptérre. Bőrönd bepakolva, dolgok elrendezve, zabszem installálva. Ha ott vagyok, jelentkezem.
Legyetek jók!
Tomchy
Létrejöttél, mert így akartam.
Üdvözlök mindenkit picike blog-kisérletemben. A célja, hogy az amúgy sokfelé-sokszor elmondandó sztorik helyett egy helyen legyen leírva néhány kiragadott esemény az életemből.
Történt ugyanis, hogy majd' 36 évesen elegem lett az otthon biztosított megéldegélhetetlenségekből, így gondoltam egy merészet, és legkisebb királyfiként nekivágtam a világnak. Londonra céloztam elsőként, meglátjuk mi lesz belőle hosszabb távon.
Most még parázok -szinte- mindentől, de bátorság nélkül nincs győzelem.
Jelenleg még a 0. nap van, vagyis holnap indulunk Marchy-val a reptérre. Bőrönd bepakolva, dolgok elrendezve, zabszem installálva. Ha ott vagyok, jelentkezem.
Legyetek jók!
Tomchy
Hely:
Szeged, Magyarország
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)