2013. április 29., hétfő

Hohó, még sáros vagyok pár szombati fotóval.

Szóval az van, hogy venni szerettem volna egy mellényt, egyéb okok miatt. De úgy tűnik, hogy vagy a britek igen aszkéták, vagy nekem kell mégis komolyabban elgondolkodnom némi súlyvesztésen. Ugyanis itt a konfekcióméret megáll 46-osnál, és szégyen vagy nem, de nekem több kell. Kellene. Ha lenne. Ugyanis nincs. Illetve egy helyen találtam egy mellényt, ami jó méretű, de 50£-ért akarták adni, ami kimeriti a szabad rablás fogalmát. Úgyhogy előjött belőlem az echte ungarische virtschaft, és kimentem a piacra szombat reggel mellényt venni. Gondoltam én! :)
Mert van-e piac Londonban? - kérdezi a kérdező. Hát már hogy a viharba' ne lenne! - mondtam én magabiztosan, és igazam is volt. Amig ki nem értem a Covent Gardenbe. Piacnak piac, de a szó abszolút klasszikus értelmében. Árusok a saját kis házi portékáikkal, házi szappan, sajtok, rossz farmernadrágok anyagát reciklálva varrt hátizsákok, drótból-csavarból hegesztett kis játékok, és a többi. Szóval semmi kommersz cucc. Plusz mutatványosok. Sokan. Igazi bazári hangulat, ide kikapcsolódni járnak, nem igazán a biznisz motivál. Rossznak egyáltalán nem rossz, bár a céljaimmal nemigen találkozott.

Jöjjenek a képek.
Londoni operaház

Előtte épp-nem-balettozó leányszobor. Meg persze telefonfülkék.

Pingvinek. Valmi performance-ra készülődtek épp.

Hohó, egy klasszikus modell!

Majd hátulról is.

Turbó Yoda

Eperke? Nem igazán. Lányos apák biztos jobban tudják (Ja, hogy az én vagyok... ;) )
Egyébként egy kopasz csávó volt, láttam, mikor pihent!

Épp nem látszik, de monociklin nyomják. Közben mikorfonba ordibálnak, és pénzt kunyerálnak.

Táblák.

Farmerból táskát. Kicsit homály, mert lopni kellett a fotót telefonnal a sok "No photos, please" felirat mellett.

Gépállat

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése